Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

fogantak, ezért szigorúbbak, merevebbek az akár csak egy évtizeddel későbbi, már az érett historizmus jegyében születetteknél. (A kortársak unalmasak­nak találták ezeket a korai épületeket.) A Sugárúti Építő Vállalat tönkremenetele után, amikor a telkek az FKT keze­lésébe kerültek, többé nem lehetett szó a tömbök egységes tervezéséről, hiszen a tanács hatóság volt, és építésre nem volt tőkéje - csupán a telkek értékesíté­sét vállalta ismét magára. A magánépítkezők számára nem lehetett előírni az egységes megjelenést, az építési szabályzat stiláris megkötéseket nem, csupán minimális betartandó feltételeket (beépítettség mértéke, emeletek száma, pár­kánymagasság stb.) szabhatott meg. Az Andrássy út azonban így is egységes lett, mivel építésének 10-15 évében a neoreneszánsz stíl Budapesten szinte egyeduralkodó volt. A későbbiekben más modorban épült néhány ház a méretét tekintve alkalmazkodott, alkalmazkodni kényszerült a korábbi épületekhez. Figyelemre méltó, hogy az Andrássy úton — a bécsi Ringtől eltérően — ke­vés középület épült (akárcsak a Nagykörúton). Bécsben a parlament, a város­háza, a hadügyminisztérium, az egyetem, az operaház, a két nagy múzeum mind a Ringen épült. Budapesten a középületek egy része a Belvárosban, más részük Budán a Várban, a régi helyén működött, és újak építése - főleg anyagi fedezet hiányában - a Sugárút építésének idején föl sem merülhetett. Ezért az út valóban elegáns lakó- és sétaúttá alakult. Szépségéhez nagyban hozzá­járult a gondos fásítás, az utat két oldalról kísérő platánsor. VÉGIG AZ ÚTON A Kiskörűttól az Oktogonig A Sugárút első házának kiemelt városképi feladat jutott, meg kellett adnia az útvonal alaphangját. Az FKT 1872-ben Ybl Miklóssal készíttetett előzetes ter­vet erre a telekre, amit az 1873. évi bécsi Világkiállításon bemutattak, de megvalósítása nem került szóba. A telket a Fonciére Biztosítótársaság vette meg, és 1881 februárjában - ekkor még ritkaságnak számító módon — pályá­zatot írt ki a tervek beszerzésére. A telek különös, erősen hegyesszögű tra­péz alakja szinte sugallta, hogy a fő hangsúlyt a hegyesszög csúcsán kell megad­ni. A nehéz feladat inspirálta az építészeket. 58 pályamű érkezett (három év­10

Next

/
Thumbnails
Contents