Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
vei később az Országház pályázatára mindössze 19); a neves magyar és bécsi építészekből álló bizottság négy tervet jutalmazott, a megbízást Feszty Adolf kapta. Lechner Ödön, Quittner Zsigmond és Pártos Gyula később más feladatokhoz jutott a Sugárúton. Feszty Adolf a hegyesszög lemetszésével létrehozott síkon oszlopok, loggiák, aediculák (oszlopokkal és általuk tartott háromszögű oromzattal keretezett ablakok) váltakozásával gazdagon kiképzett homlokzatot alkotott, amelyet kupolaformára képzett tetősisakkal zárt le. Az épület rendeltetését a felső két emeletet összefogó kapuzat oromzatának csúcsán álló Hermész-alak jelképezte. Nem volt finom architektúra - az építész túl sokfélét zsúfolt itt össze. (Mai alakjában, a tetósisak nélkül ráadásul csonka is.) A két hosszú utcai homlokzat túlságosan tagolt, nem áll össze egységes egésszé. A Sugárút első szakaszán — mint erről volt már szó — három-négyemeletes házakat lehetett zárt sorban építeni. Ez a méret — lakóházak esetében — a XIX. század végén is bérházat jelentett. Háromemeletes, zárt sorú palotát Magyarországon nem épített senki, de ez nem jelentette egyúttal, hogy a gazdag építtetők közül számosán ne kívántak volna itt lakni. így jött létre Pesten a palotabérház típusa. (Nem tévesztendő össze a kortársak által bírált bérpalotával, vagyis a kívülről palotát mutató, belülről egyszerű bérházzal.) A palotabérházakban az építtető részére palotának is beillő, egész emeletet elfoglaló hatalmas lakás épült, esetenként külön bejárattal, külön lépcsővel,a többi szintnél nagyobb belmagassággal, sokkal gazdagabb belső kialakítással. A felsőbb szinteken épültek azután a - szintén jó minőségű — bérlakások. A fekvése szerint első palotabérház Saxlehner Andrásé volt (Andrássy út 3.). A két utcára nyíló, 338 négyszögöles telek drága volt, sokáig nem tudta eladni az FKT. 1882 őszén, attól félve, hogy az út megnyitásáig nem épül ott fel méltó épület, és ez rontaná az út összképét, már annak a gondolatával is foglalkoztak, hogy maga az FKT építtessen oda esetleg szállodaként is hasznosítható épületet. Ekkor jelentkezett Saxlehner, aki 163 358 forintért megvette a telket, és Czigler Győző műegyetemi tanárral háromemeletes bérházat terveztetett rá. A vétel 1883 tavaszán történt, a terveket 1884 februárjában engedélyezték, és 1885 augusztusában adták ki a lakhatási engedélyt. (Bizton feltételezhetjük, hogy az út májusi megnyitásakor a ház kívülről már készen volt.) Az első emeletet foglalta el Saxlehner lakása. A Sugárút felé öt szoba nyílt, mögöttük az udvarra a hatalmas ebédlő és még egy szoba. A lakáshoz tartozott még a II
