Holló Szilvia Andrea: A fővárosi „művek” - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)
A közgyűlés első felbuzdulásában elhatározta, hogy - mivel a légszeszt is azonnal kipróbálták, s ezzel maguk is népszerűsítették —az új városháza közgyűlési termébe és mellékhelyiségeibe bevezeti a villamos világítást. Ám a székesfőváros pénzügyi viszonyai nem engedték meg, hogy akkor, amikor a légszesztársulattal kötött szerződés értelmében ingyen járó légszeszmeny- nyiséget sem használják fel, új berendezést igénylő „luxusvilágításra'' költsenek. A közgyűlés az elektromos közvilágítás kérdését is jó időre levette a napirendről, amikor mellőzték a korzósétányra tervezett villamos világítást. A szerényebb jövedelmű magánfelhasználók panaszkodtak, hogy az árammérők a fogyasztást (a villamos társaságok javára) tévesen mutatják. A két villamos cég a bizalmatlan ügyfelek megnyerése érdekében igyekezett jó benyomást kelteni, minden lehetséges marketing módszert bevetettek, s elsőrendű kiszolgálást kínáltak. A magánosok által fizetendő díjat csökkentették, aki különleges foglalatú lámpát használt, akár 25 százalék kedvezményt is kapott. Valóságos reklámháború tört ki, melyben a Ganz hangsúlyozta magyarságát, az osztrák alapítású BÁV Rt. viszont arra kérte a fogyasztókat, inkább azt vegyék figyelembe, hogy az egyenáramú rendszer kiegyensúlyozottabb, az akkumulátor biztosítja a tartalékot. Igazi áttörést a középületek és nagyobb magáningatlanok ellátása jelentett, ezeken a két cég testvériesen megosztozott. A BÁV Rt. világította meg az Opera, az Országház, a Műegyetem épületét, a klinikákat, az orvosegyetemet, több múzeumot (Iparművészeti, Nemzeti, Szépművészeti), a Műcsarnokot, a Ludovikát, a Nemzeti Kaszinót, a Főpostát, a Royal Szállót, a korcsolyacsarnokot, József főherceg budavári palotáját, a Klotild-palotákat, az Athenaeum nyomdát. Versenytársa, az MV Rt. szolgáltatta az áramot a királyi palota, az Osztrák—Magyar Bank, a Nemzeti Színház, a Somossy Orfeum, a New York- palota, a Lipótvárosi Kaszinó, az óbudai dohánygyár, a Drechsler-palota, valamint több rózsadombi és pasaréti villa számára. Az Operaházba eredetileg gázt vezettek be, de az előadás alatt nem lehetett teljesen leoltani a lég- szeszvilágítást, a nézők félhomályban ücsörögtek. Az elektromos világítás bevezetése (1895) a művészi élményt is fokozta. A New York kávéház eleganciájához viszont kezdettől hozzátartozott a villanyvilágítás. „Az egész hefyi- séget 21 villámod ívlámpa és 850 izzó lámpa világítja be és árasztja el nappali fénnyel. A világító testek szinte beleolvadnak az arkhitekturá 36
