Holló Szilvia Andrea: A fővárosi „művek” - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

ségével már nemcsak egyetlen ívlámpát lehetett táplálni, hanem egészen hosszú utcákat is megvilágíthattak. így tett az elektromosság hazai alkalmazásában élen járó Ganz vállalat is, amikor megvilágította a gyár melletti utcát, majd 1881-ben, a trónörökös pár látogatása idején 36 ívlámpás ideiglenes díszvilágítással kápráztatta el a nagyközönséget.

A közterületen sikerrel mutatkozott be a villamos áram, a benne rejlő lehetőséget a közlekedés is viszonylag rövid időn belül kiaknázta, de zárt térben az elektromosságot világítási célra még nem tudták felhasználni. Ezt a kérdést Edison és Swann találmánya, az 1881. évi párizsi világkiállításon bemutatott izzólámpa oldotta meg. Az újdonságot idehaza is azonmód kipróbálták, hol másutt, mint a pesti Nemzeti Színházban! A magánfelhasználók körében elért zajos siker arra ösztönözte a feltalálókat, hogy mielőbb megoldják az áram központosított termelését és elosztását. Az Egyesült Államok és Európa nagyvárosaiban egymás után épültek a közcélú áramfejlesztő telepek, Magyar- ország akkori területén elsőként Temesváron (1884), megelőzve ezzel Londont, Párizst, Bécset és Budapestet is.

■ elektrotechnikai múzeum működik az egykori áramátalakító épületében, a Kazinczy utcában

30