Holló Szilvia Andrea: A fővárosi „művek” - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

és kokszot. A telepi lakás azonban kötelezettségekkel is járt. A kertészetből mindenki ingyen kapott virágot, amit az emeleti lakások ablakaiban lévő virágládákba ültethettek ki. Aki nem törődött a növényeivel, arról feltételezték, hogy a környezetét sem tartja rendben, s akiről ez be is bizonyosodott, a lakását is elveszíthette.

A munkáslakótelep átadására 1913. július i-től november i-ig négy ütemben került sor, de a lakások száma már az első években kevésnek bizonyult. Tovább építkezni végül csak a háború befejezése után sikerült, akkor a ferencvárosi, lebontott gáztartó anyagából húztak fel tíz új lakást, de e bővítésekkel sem érték utol a szükségleteket. A folytatás a második világháború miatt maradt félbe. Az egykori munkás- és tisztviselő-lakótelepen ma is laknak, ám az utóbbi húsz évben az óvoda kivételével minden közfunkció megszűnt.

Egyenáram kontra váltakozó áram

Az elektromosság jelenségét már az ókorban is ismerték, de hosszú évszázadok teltek el anélkül, hogy hasznosítására törekedtek volna, az ezzel való kísérletezés még a XVIII. században is csupán a misztikus szalontudományok közé tartozott. A villamosság gyakorlati felhasználása és az áram hatásának vizsgálata a galvánelem feltalálásával vette kezdetét, s az események attól kezdve felgyorsultak. 1802-ben az angol Humphrey Davy kísérletében villant fel az első szikra két szénrúd között, tíz év múlva elkészült az első ívlámpa — bár inkább csak érdekességként, mert csekély fényerejét kezdetben semmire nem tudták használni. Ahogy kezdték kiismerni az áram tulajdonságait, egyre vonzóbb alternatívaként kínálkozott a közvilágításban a nehézkes és veszélyes, fényerejében is csekélyebb gázzal szemben. Elektromos utcai világítással elsőként 1855-ben Lacassagne és Thiers próbálkozott Párizsban, a látványos eredményről a Gazette de France így tudósított: „A jjény /jorráia, mely nagy térségben osztá &zét a világosságát, oly hatásod vala, hogy a hölgyek, kik a kísérletnél jelen voltak, kinyitották napernyőjüket."

Hazánkban elsőként Jedlik Ányos készített egyenáramú villanymotort 1829-ben, de a fizikus figyelme rövidesen az új áramforrás, az egyelőre még gyenge teljesítményű generátor felé fordult. Jedlik következő találmánya, a dinamó forradalmasította az ipart és a közvilágítást, mivel ennek segít29