Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

A Velodrom kerékpáriskola számlája (1904)

a hatvanas években a nagy presztízsű Pesti Torna Egylet - későbbi, ismertebb nevén: Nemzeti Torna Egylet amely a Testnevelési Főiskola 1925-ös megindulásáig a tornatanárképzés fellegvára volt. A különböző tornaegyletek a század második felében többek között azért kezdtek sokasodni, mert a szorosan vett tornasport mellett lényegében minden divatos sportággal foglalkoztak - a táncot és a tűzoltást is ideértve. Az idő múlásával a hölgyek is mind nagyobb érdeklődést mutattak a torna iránt; számukra a századelő modernizmusa jegyében speciális gyakorlatokat oktató tornaiskolák alakultak.

Ma már kissé meglepő, hogy a kerékpározás magyarországi elterjedése idején félig-meddig teremsportnak számított. Persze a legtöbben kisebb- nagyobb kirándulásokra jártak, vagy a főváros parkjaiba mentek „néhány víg körözésre”, ám azok, akik még csak ismerkedtek e szórakozással, nem vásároltak saját gépet, hanem felkeresték a legközelebbi fővárosi műintézményt, és kölcsön- biciklin, bérleti díj fejében karikáztak valamelyik belvárosi bérház egybenyitott emeleti lakásokból kialakított kerékpártermében. A legszebb ilyen fedett pálya a Városligeti fasor végén álló Velodrom kör alaprajzú épülete volt.

8