Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)
Vác és Budapest között. Néhány év múlva a rövid távú versenyeknek is megnőtt a becsülete; ezeket az 1880-as évek végétől általában a Császár vagy a Lukács fürdőben rendezték. A pesti ifjak legszívesebben az Erzsébet híd oldalában újjáépített úszóházat látogatták, s e három uszodából indult útjára a két világháború közötti sikerkorszak sok úszó és vízipólós tehetsége. A fürdőkultúra és az úszás népszerűségét mutatja, hogy 1909-ben Budapesten tizenhárom tisztasági és gyógyfürdő, valamint hét dunai uszoda működött az óbudai rakparttól Lágymányosig. Ezeket azonban a leg- elszántabbak kivételével a közönség csak a meleg hónapokban látogatta. Az első fővárosi fedett uszoda megnyitására 1930-ig kellett várni; ekkor készült el a Margitszigeti Sportuszoda, amelynek tervezője a szép építészi karriert is befutott olimpiai bajnok, Hajós Alfréd volt. A testgyakorlás egyik klasszikus ága, a torna is korán megjelent Pest-Budán. A Deák téri evangélikus iskola régi épületében Egger Vilmos már 1817-ben megnyitotta az Első Nyilvános Testgya- kordát. Az első magyar sportegyesület, a Pesti Testgyakorló Egylet 1840-ben alakult, ebből fejlődött ki A Nemzeti Torna Egylet csarnoka 7
