Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)
ií ipiss'j'a sornyim 'jjsss'üdä , LA 5CDIU MAZiORUE OÍ KITTAZIOXE A fISI. --------------.<■ ———-— í CCOLt NATÍDNALE IE NATATION Á PtSl. Dir Pisili er Xaíioiifll-§<c 1«wi«1 s«:li.-uIIe . -----------------A Pesti Nemzeti Uszoda (Marastoni Jakab rajza, 1844) A hazai nemesi osztály számára maga Széchenyi István alapította meg 1829-ben a Magyar Mernes Ifjúság Vívó Iskoláját. Ugyancsak ő létesítette 1834-ben az első dunai csónakházat, ahol később az általa alapított Hajós Egylet is működött. A Duna lett az otthona Buda és Pest úszóinak is. A deszkákkal határolt úszófelületből és kisebb- nagyobb öltözőkunyhókból álló úszóházak a XIX. század elején jelentek meg a Dunán: 1817-ben katonai, majd 1835-ben polgári úszóiskola (Memzeti üszoda) nyílt a pesti oldalon, ezt azonban Hentzi tábornok ütegei 1849-ben a Duna-sorral együtt szétlőtték. A XIX. század közepétől szokásba jött, hogy a folyamátúszás, illetve a Margitsziget és a Csepel-sziget közti távúszás próbáját sikerrel teljesítők kedvezményesen látogathatták a dunai uszodákat. (Ezekben az úszóházakban kezdte a pályafutását Szekrényessy Kálmán is, aki 1880-ban elsőként úszta át a Balatont.) Az első „hivatalos” dunai úszóversenyt 1881. július 10-én rendezték 6
