Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)
Árkay Bertalan és Bierbauer (Borbíró) Virgil. Az „Arany-hegyi Stadion” terve nagy visszhangot váltott ki, és hosszú évekre meghatározta a „stadionvita” irányát. (Az Arany-hegy mint a nemzeti stadion helyszíne még a Népstadion építése idején, sőt azután is felbukkant.) A sportépítészeten jóval túlmutató, szinte városrendezési jelentőségű terv az Óbuda északnyugati sarkában, Aquincummal egy magasságban lévő Arany-hegyen és annak keleti előterében képzelte el a nemzeti stadiont, de közvetve egész Óbuda infrastrukturális fejlesztését magában foglalta. Az Arany-hegy oldalába vájt, 72 (szükség esetén 120) ezer nézőt befogadó Árkay és Bierbaüer stadionterve labdarúgó- és atlétikai stadionhoz olimpiai falu, külön tenisz-, illetve úszóstadion, két sportcsarnok, evezőspálya és egy vitorlázórepülő-térnek is használható, 18 hektáros tornarét csatlakozott volna. Az arany-hegyi terv megjelenése újabb ösztönzést adott az építésztársadalomnak, s bár a második világháború egy időre levette a kérdést a napirendről, az újjáépítés lendületében megint számos elképzelés született. Maga Hajós Alfréd is abban 55
