Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

tribünnel együtt, amely tulajdonképpen néhány sor pádból állott, ügyesen beépítve a vasúti töltés oldalába. A vasút felőli oldalán a pályának ... nem volt kerítése ..., mert a vasúti töltés így nem esett kívül a pályán, tehát fel lehetett ingyenesen tri­bünnek használni” - írta Mattyók Aladár építész, vezetőségi tag az egyik egyleti évkönyvben. Később zuhanyozók is épültek - „a rosszmájúak szerint nemcsak a fürdőzés kedvéért, hanem az old boyok vízcsap alatt hűtött söreinek és borainak okáért is”. A pálya teljes építési költsége 12 ezer forint volt, de Antony, a vérmes fradista lelkesedésében utólag elengedte az összeg felét. A kezdetleges pálya környékén mindvégig megmaradt a csalá­dias légkör - a nézőcsúcs is mindössze másfél­ezer fő volt. A bajnokságokat nyerő futballcsapat 1910 őszén nagy vállalkozásba fogott: Mattyók Aladár tervei szerint megkezdte az Üllői úti sporttelep építését. A stadionban helyet kapott egy 110 x 65 méte­res füvesített labdarúgópálya, egy emelt fordulós atlétikai pálya és egy faépítésú lelátó (az A tribün) az alatta kiépített tornateremmel együtt. A klub­35

Next

/
Thumbnails
Contents