Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

A FELÚJÍTOTT FERENCVÁROS-STADION

házat - s benne a vendéglőt - a Jánszky-Szivessy építészpáros tervezte. 1911. február 12-én mintegy húszezer néző jött el a megnyitóra, novemberben pedig már Magyarország és Ausztria mérkőzött itt egymással. Ettől fogva az üllői úton rendszeresen játszottak válogatott mérkőzéseket. A szurkolótábor növekedése és az MTK-val folytatott rivalizálás miatt 1913-ban körlelátót építettek, 1924 nyarán pedig teljesen újjávarázsolták a stadiont. Mattyók ekkor 16 méter magas, 134 méter hosszú lelátót tervezett (ekkor épült meg a híres B tribün is), s ennek monumentalitása mindenkit lenyűgözött. 1927 nyarától egymást érték a balesetek. Leégett az állóhelyi tribün, 1935-ben egy szélvihar a B lelátó tetejét a pénzverde épülete elé röpítette. (Ekkor egyébként a pálya újrafüve- sítése miatt a Fradi a Beszkárt pályáján játszott.) A háború idején is megrongálódott az egyik tribün, de az igazi katasztrófa 1947. május 4-én következett be, amikor a magyar-osztrák meccsen leszakadt az állóhelyi tribün. Haláleset nem történt, de a 250 lezuhanó néző közül sokan maradandó sérüléseket szenvedtek.

A háború utáni idők egyébként is megrendítették a Ferencvárost. 1950-ben a csapat a kissé ügyetlenül hangzó Élelmiszeripari Dolgozók Orszá36