Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)
teniszstadion elődjét. A sziget északi csúcsán pedig a Galamblövő Egylet tagjai pufogtattak - nem sokáig, mert a lőteret a második világháború után megszüntették. CSEPEL-SZIGET A Csepeli Testedző Kör (CSTK) már alapítása évében, 1919-ben egyszerű sportpályát épített a kikötőben, ezt azonban a Tanácsköztársaság bukása után elvették a munkásegyesülettől, és 1920-ban a Magyar Országos Véderő Egyletnek adták át. A CSTK-nak be kellett érnie egy homokos talajú futballpályával, Csepelnek így 1938-ig nem is volt komolyabb sporttelepe. Változást egy 1937-es kormányrendelet hozott, amely előírta az üzemi sportegyesületek megalakítását. A csepeli gyáróriás, a Weiss Manfréd Művek ekkor egyszerűen átvette a CSTK-t, és két új klubot alakított belőle: a Weiss Manfréd Vállalatok Football Clubját (WMFC) és a Weiss Manfréd Vállalatok Testedző Körét (WMTK). A következő évben a Királyerdő 18 holdas telkén felépült a főváros egyik legszebb fekvésű stadionja, az első magyarországi „sportliget” (XXI., Béke tér 1.). A csodálatosan parkosított komplexumban atlétikai pálya, gyepesített futballpálya és 25 ezer A Csepel sporttelepe 24
