Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

pálya lett Budán az első igazi sporttelep teljes atlétikai és futballpályával, 15 ezer nézőt befogadó nézőtérrel. Annikor Budapest elnyerte az 1935. évi Főiskolai Világbajnokság rendezési jogát, Misley Sándor ezt az egyetemi stadiont bővítette tovább. A pályákat feljavították, s az augusztusi megnyitón átadták az új fedett tribünt. A sporttelepet a főváros ostroma után újjáépítették, majd a hetvenes évek közepén lebontották. Telkén 1976-ban épült fel a budai Skála Áruház. Az egyetemi klub a Bogdánfy utcában építhette fel új sportközpontját. Itt ma nagy alapterületű sportcsarnok, futball- és atlétikai pálya, valamint szabadtéri és fedett teniszpályák vannak. A pályáktól délre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusán (az egykori expó-telken) a legújabb sportcsarnok szerkezetkész állapotban vár belső terének kialakítására.

Egy eltűnt budai pálya

A mai Moszkva tér területén állt a XIX. század végétől a patinás Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) sporttelepe. Az egylet 1878-ban az elsők között jutott állandó tornacsarnokhoz az Attila utcában, két esztendővel később pedig ugyanitt (a 62. szám alatt) felöntött jégpályát létesített. Ez a hely

A BBTE 1927-ben felújított Széna téri csarnoka

18