Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

világháborúban súlyosan megrongálódott lőteret 1947 júniusában felújítva nyitották meg ismét. Az épület elvileg ma is a Budapesti Polgári Lövészegyesületé, de a lövészek már elköltöztek, s a tulajdonjogról az utóbbi években éles viták zajlanak.

A tér közepén egymást érik a különböző sportpályák. Van itt nagy futballpálya, kézilabdapályák, egy ponyvás teniszpálya, és itt áll a Statisztika- Metalloglobus asztalitenisz szakosztályának 1980- ban épített sportcsarnoka, amelyben rendszeresen tartanak fitneszedzéseket is.

Magyar Testnevelési Egyetem (XII., Alkotás utca 44.)

Az 1921. évi Lili. törvénycikk értelmében megalapított Testnevelési Főiskola 1925 decemberében nyitotta meg első tanévét. Ez az intézmény vette át a Nemzeti Torna Egylettől a testnevelő tanárok képzését, ma pedig már edzői, szakedzői, sportmenedzseri és más sporttudományi diplomákat is oszt. A főiskola később egyetemi rangot kapott, 1989-ben pedig fel is vette a Magyar Test- nevelési Egyetem elnevezést. Az oktatási blokkok mellett az egyetem campusán különböző sportcélú épületek is vannak, nagy részüket az ötveneshatvanas években létesítették. A későbbi fejlesztések közül kiemelkedik az 1965-ben épült sport- csarnok, amelynek alagsorában uszoda is található. Az egyetem ezenkívül szabadtéri futball-, kézilabda- és teniszpályákból álló sporttelepet tart fenn a Csörsz utcában.

Lágymányos

A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) első sporttelepe 1901-ben épült a Fehérvári úton. A pálya az első világháború idején már nem felelt meg az előírásoknak - az egyetemisták éveken át nem is használhatták -, ezért 1921-ben teljesen újjáépítették Matty ók Aladár tervei szerint. Ez a BEAC17