Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

egészítő programokat kínáló - mozik és filmkölcsönző vállalatok mellett kinevelődött a magyar filmgyárak és filmgyártók sora is. Az Est Hármaskönyue már Budapesti filmpaloták címmel jelentetett meg képes beszámolót a neves pesti mozikról. „Egyre örvendetesebben fejlődik a moziipar [...] Szinte évről évre épülnek hatalmas, ragyogó filmpaloták a magyar fővárosban, amelynek szakavatott vezetői kitűnő érzékkel tudnak gondoskodni arról, hogy a moziba járás ma már ne csak könnyű szórakozás legyen, hanem komoly művészi élmény.”

A hangosfilm megjelenése ismét változtatott a budapesti mozitérképen. Az 1935-ös újabb mozitörvény fellépett a beáramló külföldi - főként amerikai - filmek eluralkodása ellen. Kötelezte az engedélyeseket, hogy műsoruk tíz, majd húsz százalékát itthon készült, magyar nyelven beszélő hangosfilm tegye ki. Az új technika bevezetését követő időszak, az újabb és újabb filmgyártó vállalkozók és mozisok megjelenése véglegesítette a budapesti mozitörténet jelentős intézményeit, amelyek - úgy-ahogy átvészelve a második világháború rombolásait - a mai Budapest jellegzetes és kedvelt filmcentrumai.

Históriás mozitérkép

ÜRÁNIA (1900-as évek eleje)

VIII., Rákóczi út 21.

A XIX. század utolsó éveiben a Rákóczi úton épült különleges, mór stílusú épületben az Oroszy Caprice, majd az Alhambra mulató a millenniumi népünnep elmúltával csődbe jutott. 1899-ben az Uránia Tudományos Társaság birtokába került az épület alsó szintje. 1899. november 4-én itt nyitotta meg kapuit az Uránia Magyar Tudományos Színház, amely népszerű, közérthető előadásaiban színpadi technikákat is felhasznált. Mint ismeretterjesztő társulás, igen hamar, már 1901-ben felismerte a film jelentőségét - ekkor és itt mutatták be A tánc című, ötszáz méter hosszú első magyar filmet. Ez Pékár Gyula ismeretterjesztő elő13