Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

adásához készült, huszonhét részes „kinematogram” volt, a bemutatott táncokat illusztrálta. Hetekig műsoron volt az új magyar szenzáció, melyben a kor legnagyobb magyar színészei - Blaha Lujza, Márkus Emília, Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Ráthonyi Ákos és mások szerepeltek. Az CIránia jelentős missziót töltött be a főváros népművelésében, főként színházi és tudományos népszerűsítő előadásaival. 1916. december 23-a az CIránia filmtörténeti dátuma: a földszinti nagy színházterem az igényes filmek bemutatóhelye lett. Az irodalmi alapú és a népszerűsítő, fiataloknak, munkásoknak szóló oktatófilmek vetítése gazdaságilag nem volt kifizetődő - az Uránia a húszas években csaknem tönkrement. 1930-ban ténylegesen mozivá alakították, amikor a berlini UFA vette át a működtetését. A második világháború után az Uránia volt az első játszó budapesti mozi (ekkor mint a Szovexport mozija), 1945. február 4-én itt tartották az első filmelőadást. Később visszakerült magyar tulajdonba, az épület díszített felületeit restaurálták, a berendezést, film- és hangtechnikát rendszeresen (utoljára 1993-ban) megújították. A műemlék jellegű mozi ma is a Rákóczi út és Budapest egyik ékessége.

14