Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

A kis fürdőépület emeletén üvegezett födött folyosóról juthatni a lakószobákba. Bennlakó vendégek számára 6 szép tágas szoba, továbbá újságokkal gazdagon ellátott társalgóterem áll rendelkezésre.

Az épület földszinti részén 20 fürdőszoba van; az épület hátsó részében találjuk a 20 m2-es társasfürdőt, mely egyszerre 20-25 személyt fogadhat be; a társasfürdőt délelőtt férfiak, délután nők használják. Egyes fürdőszobákban a kádak porcellánból, carrarai márványból és vörös-márványból készültek. ”

A nádorszigeti Artézi fürdő népszerűsége olyan mértékben növekedett, hogy 1899. októberében a Városi Tanács pénzügyi és gazdasági bizottságának ülésén szóba került a bővítése.

1909. május 7-én az 1903-ban elhunyt Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján megkezdődött a Széchenyi fürdő építése. Czigler Dvorzsák Ede okleveles építészt, műegyetemi tanárt nevezte meg utódjául. A tervező iránti kegyeletből a fürdő építésének irányítását Dvorzsák Ede és Gerster Kálmán műépítészre bízták. A Széchenyi gyógyfürdőt a főváros törvény- hatósága 1913. június 16-án nyitotta meg. A strandA Széchenyi Gyógyfürdő épülete a Ligetben

34