Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

üvegmozaik A Széchenyi kupoláján

fürdő 1927 augusztusában nyílt meg. 1938-ban készült el a Széchenyi fürdő Szent István-forrásnak nevezett II. számú kútja, amely 1256 méter mélyről napi hatezer köbméter, 77 °C hőmérsékletű termálvizet hozott a felszínre.

A gyógyfürdőt a fürdőépület úgynevezett Czigler- szárnya foglalja magába, a Városliget parkjára néző főbejáraton keresztül közelíthetők meg a fürdőosztályok. Az eklektikus épület a Városliget dísze. Külső szobrait Teles Ede és Maróti Géza készítette. A déli tájolású főbejárat az előtéren keresztül nagy, barokkos kupola- csarnokba vezet. Ez a pompázatosán díszített csarnok a fürdőépület közlekedésének központja. A kupolaboltozatot a főpárkány lezárásáig üvegmozaik díszíti. (Legfelül a Mapisten négyes fogatán, alatta körben a tizenkét hónap allegóriái. Az ablakközökben az egyiptomi, görög, római és a keleti fürdés, a boltívek közötti falfelületen a hő-, gyógy-, szökő- és ivóforrás, a két boltmezőn az Erő és a Szépség allegorikus képe.) A kupola üvegmozaikja Vajda Miklós és Róth Miksa munkája. A bejárattal szemben, egy fülkében Róna József szobrászművész bronz szökőkútja áll.

A kupolacsarnokból nyílnak a női és férfi társas ter35