Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

ásványvíz úszófürdője” százhúsz vetkőzőfülkével, tor­naeszközökkel és ugróemelvényekkel. A felsoroltakon kívül volt még huszonkét tükörfürdő - elegáns, külön előtérrel épített kádfürdő (37-40 °C), tizennyolc törökfürdő (27,5 °C), nyolc porcelán, hét fe­hér, huszonnyolc vörös márvány és húsz cink kádfür­dő, ezeket mind természetes hőmérsékletű ásványvíz- források táplálták. 1926-ban versenyuszodát építettek a fürdőhöz. 1965-ben került a Császár fürdő az ORF1 tulajdonába. 1981 első felében elkészült az eredeti formájában res­taurált törökfürdő és a hozzá kapcsolódó háromszáz ágyas új szanatóriumi épület. A gyógyvíz összetétele és gyógyjavallatai megegyeznek a Lukács fürdőével. Széchenyi Gyógyfürdő XIV, Állatkerti körút 11. A Széchenyi fürdő Európa egyik legnagyobb fürdő­komplexuma. Tágas, világos medencecsarnokai a ró­maiak fürdőkultúráját, a kádfürdők a görögökét, az iz­zasztóhelyiségek, hideg vizű merülőmedencék, szau­nák az északi népekét idézik. A fürdő elődje a városligeti Nádorszigeten 1881 jú­niusában átadott Artézi fürdő volt. A gyógyfürdő vizét a Zsigmondy Vilmos bányamérnök által létrehozott - a Hősök terén, Árpád vezér szobra alatt található -1. szá­mú kút biztosította. Gerlóczy és Hankó munkájából a következőket tud­hatjuk meg az Artézi fürdőről: „A fürdőépület emeletes csinos ház, melynek udvarát néhány terebélyes fa árnyéka védi a nap sugaraitól. A fürdőház előtt terül el a nádorszigeti szép árnyékos park; tisztán tartott utal kellemes sétáló helye a fő­város közönségének. A Nádorszigetet ízléses vashíd köti össze a Széchenyi-szigettel, melynek kioszk­jában délutánonkint cigányzene szórakoztatja a ven­dégeket. 33

Next

/
Thumbnails
Contents