Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

kén telepedett le. Két konventjüket a Szentháromságról és a Szentiélekről nevezték el. Kolostort, templomot, kórházat és fürdőt építettek mindkét telep számára.

Mátyás korában is kedvelt fürdőhely volt itt. Oláh Miklós az akkori Felhévíz híres templomáról és pompás fürdőházáról is beszél. 1583-ban Vadianus bécsi tanár emlékezik meg az itteni gyógyvizekről, amelyek a Császár fürdőt táplálták.

A török hódítások idején a fürdő fénykorát élte. Egy megmaradt emléktábla szerint 1571-72-ben Szokollu Musztafa bővítette és átépítette, a ma álló legkorábbi épület a törököktől származik. Edward Brown, aki a Royal Society megbízásából utazott Konstantinápo- lyig, Budán is járt. 1673-ban, Londonban megjelent útleírásában így számol be:

„A nyolcz fürdő közül néhányban fürdöttem is. Legpompásabb a Szolimán szultán által széppé tett Velibey fürdő, a négy sarkán és közepén kiemelkedő kupolákat tizenkét hatalmas oszlop tartja."

Budavár ostromát a fürdő átvészelte. A XVIII. század elejétől Ecker János tulajdonába került, aki új helyiségekkel és kápolnával bővítette. 1806-ban MarczibáA Császár fürdő török küpolája

30