Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

nyi István királyi tanácsos vásárolta meg, és a budai Irgalmas Rendnek adományozta azzal a kikötéssel, hogy a fürdő jövedelmét kórházuk fenntartására fordítsák. Ebben az időben a Császár még szerény kis fürdő volt. 1841-44 között Hild József tervei szerint építették át (megtartva az 1806-ban épült emeleti dór oszlopsort). Elkészült a nagy gyógyudvar két melléképülettel, száz lakó- és nyolcvanöt fürdőszobával. Az egykori zárt fürdő gőzfürdővé alakítása az 1860-as évre tehető. A márványfürdő is ekkor készült. 1860-ban nyílt meg a Császár fürdő fedett (25 x 10 méteres) női és nyitott (50 x 20 méteres) férfi úszómedencéje. 1930-ig, a Memzeti Sportuszoda megnyitásáig ez volt a főváros egyetlen, nemzetközi szabványoknak megfelelő sportuszodája.

Az estélyek, bálok rendezésére alkalmas nagy gyógyudvar a társasági élet egyik legelegánsabb színhelye lett a XIX. század első felére. A hatvanas években minden szerdán bál volt, és különösen híresek voltak a Császár fürdői Anna-bálok. Ahogy Aldor Imre író, újságíró Cassius néven írt budapesti útikalauzában is olvashatjuk: „Buda minden fürdő helyei közt legnevezetesebb az országos nevű Császárfürdő.” A történetet röviden így foglalja össze:

.....előnyeit... nagyon is felfogták s tudták Budának

minden hajdani birtokosai, ... már a rómaiak ismerték, kellemes gyógy- s fürdőhelyül használták s ... a minden érzéki élvezetet felhasználó s kéjvágyó törökök is nagy becsben tartották. Sok birtokos kezén ment már ugyan keresztül, mig végre 1800 elején a derék Marczibányi tulajdonává lett, ki azt a budai irgalmas szerzetnek ajándékozta. Jelenleg a leglelkiismeretesebb gond alá vették s európai hírű fürdőhely lyé igyekszenek átalakitni. ”

Gerlóczy Zsigmond és Hankó Vilmos már idézett Budapest fürdői és ásványvizei című tanulmányából megtudhatjuk, hogy a Császár fürdő az idő tájt Budapest legnagyobb fürdőterülete volt, és a következő részekből állt: a török időkből származó gőzfürdő, amelynek

31