Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

A gőzfürdő Liber 1934-es leírása szerint három medencével, 188 öltözőkabinnal, a kádfürdő hat szalonkáddal és hat szalonkőfürdővel, valamint négy fajansz kádfürdővel, tizennyolc márvány kád- és húsz kőfürdővel működött, vizét jó eredménnyel használták kösz- vény, csúz, bőr- és csontbetegségeknél, fém-mérgezéseknél, máj-, lép-, méh- és húgyhólyagbetegségeknél, valamint a forrásvizet ivókúraként gyomorhurut és alhasi pangások ellen.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott fürdőt az ötvenes években Pfannl Egon tervei alapján építették újjá.

A termál gőzosztály jelenleg kedd-csütörtök-szom- baton hölgyek; hétfő-szerda-pénteken férfiak részére tart nyitva. A törökfürdőben négy különböző hőmérsékletű gyógymedence van, a vendégek szárazlég- és nedvesgőz-kamrát is használhatnak.

A kádfürdőosztályon az orvosi rendelvényre felírt gyógykádfürdők mellett víz alatti vízsugármasszázst, frissítő masszázst, valamint orvosi gyógymasszázst is igénybe lehet venni. A fürdőben lábápoló szalon is működik.

Vizének jellemzői - mivel ma is onnan táplálják - megegyeznek a Lukács fürdőével.

A volt Császár Gyógyfürdő

II., Frankel Leó út 35.

Az ORFI (Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet) kezelésében álló törökfürdőt már 1893-ban gyógyfürdővé minősítették. A Császár fürdő egyike a legrégibb fürdőknek Budapesten. Az itteni gyógyforrásokat valószínűleg már a rómaiak is ismerték.

Oláh Miklós, a humanista történetíró (a későbbi esztergomi érsek, majd királyi helytartó) még brüsszeli tartózkodása idején, 1536-ban jelentette meg korábbi művek összegzése és személyes tapasztalatai alapján írt, Magyarországról szóló könyvét. Ebből tudjuk, hogy 1178-ban a betegápoló johannita lovagok rendje Felhévízen, vagyis a mai Császár és Lukács fürdő környé29