Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

Története a török fürdőké között talán a legérdekesebb. Önálló melegvíz-bázisa építésekor sem volt, és ma sincs. Felmerül a kérdés: miért építették a törökök a fürdőt távol a forrásoktól? Ennek csak egyetlen magyarázata lehet: Buda várának falain belül nem volt fürdő, a törökök viszont a várható ostrom idejére is igyekeztek biztosítani a fürdés lehetőségét. Ezért az akkori Kakas-kapu mellett, annak belső oldalán felépítették a fürdőt, és vörösfenyő távvezetéken a mai Lukács fürdő helyén vagy közvetlen környékén lévő lőpormalom melletti fürdőből vezették ide a meleg vizet.

AZ EREDETI HIDEG VIZES KÚT ÉS A VÖRÖSFENYŐ TÁVVEZETÉK EGY DARABJA A KIRÁLY FÜRDŐ HÁZI MÚZEÜMÁBAN

A fürdő építését az „Arszlán” (Oroszlán) néven ismert budai pasa kezdte meg 1565-ben. Időközben azonban megkapta a szultántól a selyemzsinórt, így a félbemaradt munkát utóda, Szokollu Musztafa fejezte be. A központi rész egy többlépcsős, nyolcszög alaprajzú medencét magába foglaló kupolacsarnok. A kupolát tartó zömök pillérek között mély fülkék vannak. A csúcsíves ablakok fölé gömbkupola borul. A fényt

27