Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

zetközi Fürdőszövetség, állandó székhelye Budapest lett. Ezt a döntést Heinrich Vogt professzor, a Reichs­anstalt für das Deutsche Baderwesen igazgatója a kong­resszuson így indokolta: „Egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal, mint Budapest, melyet a ter­mészet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel; emel­lett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyin­tézeteinek kitűnő felszereltsége, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék.” Bár a második világháború eseményei miatt továb­bi nemzetközi rendezvényekre Magyarországon nem került sor, az alakuló kongresszus nagy szerepet ját­szott abban, hogy Budapest megkapta a fürdőváros címet. A Nemzetközi Fürdőszövetség neve időközben meg­változott: Fédération International du Thermalisme et du Climatizme (FITEC) - Nemzetközi Gyógyfürdőügyi és Klimatológiai Szövetség. Magyarország továbbra is aktívan részt vesz munkájában. A FITEC 1982-ben Bu­dapesten, 1996-ban pedig Bükfürdőn tartotta kong­resszusát. 1934-ben megalakult a Budapesti Gyógy- és Üdü­lőhelyi Bizottság, és a kezdetektől sokat tett annak ér­dekében, hogy a külföldi utazási irodákkal Budapestet - és különösen a gyógyfürdőket - megismertesse. Támogatta a fürdők vezetőinek törekvését, hogy a be­tegek ellátását megfelelően képzett szakemberekre bíz­hassák, jól tudva, hogy a fürdő egyik fontos pillére a jó fürdőszemélyzet. Az első hivatalos masszőrképző tan­folyam megszervezése is a bizottság nevéhez fűződik. A „FÜRDŐS” SZAKMA A gyógyfürdők kulturált, magas szintű működése - a természeti adottságokon és épített környezeten túl - személyzetének szakmai munkáján és viselkedésén mú­lik. Az úgynevezett „fürdős” szakma messzi múltra tekint vissza. Fürdős és Fördős vezetéknevünk is ebből származik. Tudjuk, hogy a XV1-XVII. században Budá­id

Next

/
Thumbnails
Contents