Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)
A Köztemető bejáratában álló Atyaisten-szobor, Maróti Géza alkotása jává váló sírkert felbecsülhetetlen és többé helyre nem állítható károkat szenvedett. Megbontatlan, sértetlen kripta alig található a temetőben. A Rákoskeresztúri Köztemető A múlt század második felében a főváros felgyorsult fejlődése, a lakosság létszámának jelentős megnövekedése miatt sürgősen meg kellett nyitni egy új köztemetőt. A felekezeti temetők helyett létesítendő köztemetőről az 1868. évi Lili. törvénycikk intézkedett. A Kerepesi temető bővítésére az izraelita temető létesítése után nem volt mód, azt 1885-től csak dísztemetőnek szánták. Az új temető céljára legalkalmasabbnak a Rákoskeresztúr-Pestszentlőrinc irányában fekvő hatalmas terület látszott, itt szükség esetén a további terjeszkedésnek sem volt akadálya. A terület rendezésével, a kiszolgálóépületek tervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg. A Köztemetőt 1886. május 1-jén adták át rendeltetésének, de a temetkezés csak augusztusban kezdő35
