Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)
Első világháborús olasz katonai parcella dött. Az 1903-ban elkészült főbejárati épületegyüttes oldalszárnyaiban az igazgatósági és felvételi irodák kaptak helyet. Közöttük emelkedik a 26 méter magas harangtorony, amelynek főhomlokzatát Maróti Géza Atyaisten-szobra díszíti. A torony párkánya felett volt Márton Ferenc bronzszobra, a pálmaágat tartó Genius, amelyet rossz állapota miatt el kellett távolítani. A két szélső épület homlokzatán Róth Miksa üvegmozaikjai láthatók, Krisztus sírbatétele és a Feltámadás. A főbejárat két oldalán a kerítés mentén díszesen kiépített kriptasor található. A temetőben csak az 1900-as évek után nőtt meg jelentős mértékben a temetések száma. A korábban másutt létesített katonai temetők már telítve voltak, ezért 1903 után két katonai parcellát is nyitottak. Az első világháború idején 18-20 ezer hősi halottat és elhunyt hadifoglyot helyeztek a temető földjébe, és itt találtak nyughelyét az akkori szövetségesek hősi halot- tai is. A második világháború során elesett magyar és idegen katonák is a szépen elrendezett és gondozott katonatemető területére kerültek. A Honvédelmi Minisztérium az 1950-es évektől nem vállalta a katona- sírok gondozását, megkezdődött a katonatemető felszámolása. Ezzel megsértették a genfi nemzetközi egyezményt is, amely szerint hősi halottak sírjait megszüntetni tilos; áthelyezésük, elhamvasztásuk esetén az 36
