Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

katársa, Móra Gábor, Lengyel Dénes, Marton Frigyes, Gerő László, Bélley Pál, Búza Barna, valamint a temető képviselői.

1972-ben pályázatot írtak ki a temető rendezésére. A kiírás a Nemzeti Panteon három funkcióját a következőképpen jelölte meg:- a nemzet nagy halottainak temetkezési helye;- kegyeleti hely, ahol az érdeklődők a magyar történelem nagy halottal előtt tiszteleghetnek, történelmi és képzőművészeti alkotásokban gyönyörködhetnek;- zöldfelület, amely az ide látogatóknak felüdülést nyújt.

A tervpályázat kiírása előtt a temető területén több jelentős átalakítást, politikai indíttatású rendezést és restaurálási munkákat végeztetett a főváros:-A Budapest ostroma alatt elesett és a város különféle pontjain eltemetett szovjet katonák maradványainak idehozatalával 1948-ban emlékkertet alakítottak ki.-Az 1956-os forradalom harcaiban elesett civileket és egyenruhásokat, valamint a polgári áldozatokat a 21-es és a 17/3-as parcellába temették. 1958-ban a rendszer védelmében elesetteket innen a főbejárat közelében kialakított díszsírkertbe helyezték át. A 21-es ezek után az ellenforradalmár parcella jelzőt kapta.- Ugyancsak 1958-ban készült el a Munkásmozgalmi Panteon épülete és kerje. A temetéseket az

16