Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)
Arany János bronzkoporsója MSZMP Központi Bizottsága határozta meg. Elsőként a munkásmozgalomban részt vett és más temetőkből exhumáltak hamvai, illetve csontmaradványai kerültek ide. A későbbiekben a Munkásmozgalmi Panteon kertje a 12-es és 14-es parcellák hozzácsatolásával bővült. A pilonok gránit emléktábláira írt nevek csak jelképesek, a feltüntetett személyek más temetőkben vagy ismeretlen helyen nyugszanak. A Kerepesi temető területe jelenleg 55 hektár, ehhez csatlakoznak a kiszolgáló létesítmények. Ebből napjainkig 25 hektár parkosítása, a hozzá tartozó utak felújítása megtörtént. A rendezett parkok területén lévő személyileg, illetve művészileg védett sírok véglegesen megmaradnak, a legfontosabb emlékeket a főváros restauráltatta. A rendezési tervnek megfelelően a Kos- suth-mauzóleum körül kialakították az 1848-49-es szabadságharc katonáinak sírkertjét. Itt leltek örök nyughelyei a felszámolt Németvölgyi temetőből 1963-ban áthozott (31/2 parcella) és a temető területén szétszórtan fekvő sírokból részben ide temetett szabadság- harcosok földi maradványai (30-31. parcella). Megépült az Akadémia sírkertje (27. parcella), és a nyolcvanas évek elején sor került a már betelt művészparcella kibővítésére. 1982-ben a felszámolás veszélye fenyegette a 21-es parcellát. A temető akkori vezetőjének köszönhetően megmenekült sírokat 1989 politikai 17
