Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
A főváros tereinek sorában kiemelkedő jelentőségű a Hősök tere. Látványa - az állam immár több mint ezeréves fennállását hirdető emlékmű, a honfoglaló vezérek szobra és a Magyar hősök emlékköve - éppoly jellemző Budapestre, akár a Lánc- hídé vagy az Országházé. A mai Hősök tere 1932-ig hivatalosan is a Városliget része volt. Ekkor közigazgatásilag külön egység lett ugyan, valójában azonban soha nem különült el a ligettől, ma annak mintegy a „kapuja”. Nem városi „tér” a szó klasszikus értelmében, nem határolják zárt falat alkotó épületek. Két oldalán a zöld területekhez csatlakozó két múzeum és az Andrássy út tengelyét lezáró Millenniumi emlékmű (a Dózsa György út két saroképületével kiegészülve) a térnek mégis meghatározott keretet ad. A Millenniumi emlékmű az Andrássy út tengelyében méltó és nagyvonalú lezárás, egyben összeköti az utat a tér mögött elterülő Városligettel, amelynek fő útvonalai: az Állatkerti körút, az Olaf Palme sétány és a Kós Károly sétány itt torkollnak a tér körforgalmába. A Hősök tere a magasból 5
