Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
A Műcsarnok távlati képe, akvarell a megfelelő épület és tér. A Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia helyiségei nem erre szolgáltak (és ezek az intézmények is helyhiánnyal küzdöttek). Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1877-ben építette első palotáját az Andrássy út 69. szám alatt, Lang Adolf tervei szerint. Az épület rövidesen kicsinek bizonyult, és a világítási viszonyok sem voltak megfelelőek. Újabb műcsarnok rendeltetésű épületet emeltek a Városligetben az 1885. évi Országos Kiállításra, de ez inkább múzeumként működött, és végül lebontották. A millenniumi ünnepségekre készülődve a társulat nagy, országos képzőművészeti kiállítást kívánt rendezni, és egy új, korszerű Műcsarnok építését javasolta. Előkészítő bizottságot hoztak létre 1892-ben a társulat neves építész és képzőművész tagjaiból, akik megfogalmazták az épülettel szemben támasztott követelményeket is tartalmazó emlékiratot. Wekerle Sándor miniszterelnökhöz, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és a kereskedelmi miniszterhez eljuttatott emlékiratukban leírták azt is, hogy kettőnél több képet nem szabad egymás fölé akasztani, mert „a túltömöttség, a falaknak a mennyezetig való kitöltése, a képeknek egymás hatását verő 37
