Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
lizált kardmarkolatra emlékeztető kereszt látható, amelyet 1. Endre király tihanyi apátsági templomban lévő síremléke alapján faragtak. A kőtömb homloklapjára az „1914-1918”, a hátoldalára „Az ezeréves határokért” feliratot vésték. 1956-ban az emlékkő helyére másik kő került, ez már nemcsak az első világháború katonáinak állít emléket, hanem mindazoknak, akik történelmünk során az ország szabadságáért és függetlenségéért harcoltak. A 2,40 méter széles, 4,50 méter hosszú és 0,80 méter magas monolit kőtömb Gebhardt Béla tervei szerint készült. Fedlap- ján babérág és blokkbetűkkel kidomborodó felirat: „A hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket”. A tér szintje fölé került emlékkövet kovácsoltvas díszlánc veszi körül. A Műcsarnok A tér déli oldalát a Műcsarnok épülete zárja le. (A műcsarnokok általában az élő művészek alkalmanként megrendezett, csoportos vagy egyéni tárlatainak helyet adó épületek.) Az 1867. évi kiegyezést követően kezdett kialakulni a képzőművészet intézményrendszere is. Az állami irányítás szerve azóta a minisztérium. A különböző művészegyesületek a művészeket és a művészetpártolókat tömörítették, céljuk kiállítások rendezése, díjak, ösztöndíjak odaítélése, állami vásárlások előkészítése. Munkájuk során egyrészt a képzőművészet felvirágoztatására, másrészt a művészek érdekeinek képviseletére törekedtek. 1861-ben alakult meg az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Anyagi alapokkal nem rendelkezett, ezért gazdag pártfogókat is tagjai sorába fogadott. A külföldi művészeti iskolákból, tanulmányutakról hazatért vagy már itthon tanult művészek száma - és ezzel együtt az alkotásoké is - megnövekedett. Bemutatásukhoz azonban hiányzott 36
