Hajós György: Hősök tere - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Az oszlopot, Gábriel arkangyal és a honfoglaló hét vezér szobrát 1995-96-ban restaurálták, és folyamatosan újítják fel a kolonnád szobrait is. A Magyar hősök emlékköve Az első világháború után - a győztes és vesztes or­szágokban egyaránt emlékművekkel tisztelegtek az egyszerű katona előtt, aki a harcokban a leg­többet, az életét áldozta fel. A Magyar Hadviseltek Országos Gazdasági Szö­vetsége 1921-ben kezdeményezte, hogy a fővá­rosban létesítsenek méltó emlékművet az Isme­retlen katonának. Az 1924. március 16-án kiírt pá­lyázatra 190 pályamű érkezett. A pályázati kiírás nem határozta meg az objektum helyét, így az első díjat nyert Bánffy Miklós a Gellérthegy tete­jére, a második díjat kapott Hoffmann Ottó a Duna közepére, egy mesterséges szigetre tervezte az emlékművet. 1925-ben Horváth Károly indítvá­nyát hagyták jóvá, hogy az emlékkövet a Millen­niumi emlékmű előtti területen, a honfoglaló ve­zérek szobrai előtt helyezzék el. Kertész K. Róbert építész, helyettes államtitkár tervei szerint ké­szült a 6,50 méter hosszú, 3,00 méter széles és 1,30 méter magas mészkőtömb. Felső lapján sti­A HŐSÖK EMLÉKKÖVE 35

Next

/
Thumbnails
Contents