Buza Péter: Duna-hidak - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)

párút is. Sigray Tibor, az CJVATERV irodavezető mérnöke különleges szerkezetet tervezett: ferde függesztőru- dakkal megtámasztott gerendahidat. Ez a megoldás talán az egyedüli, amely megfelel az itt mérlegelendő esztétikai követelményeknek, ugyanakkor gazdaságos, és műszakilag unikális, máshol még nem alkalmazott ötletet valósít meg. Olyan kábelhíd, amely tulajdonképpen nem is az, hiszen függesztőrudakat alkalmaz, amelyeknek egyik vége sincs a hagyományos módon lehorgonyozva. A rudazat egyszerre kelt markáns látványával a háttérben lévő vasúti híd hatalmas acéltömegével a versenyt álló, ugyanakkor könnyed hatást, s nem kell a kábelhidak gyakorlatilag megoldhatatlan korrózióvédelmével sem foglalkozni: a ferde tartók jól karbantartható, egyszerű felépítésű elemek. Ez a megoldás súlyra is könnyű szerkezetet eredményez, ez lesz mind között a legkönnyebb Duna-híd Pesten. Három meder- és két parti pilléren támaszkodik majd a Lágymányosi híd, amelyet 1992-ben kezdenek építeni, hogy a tervek szerint 1995-ben átadhassák az erre már régen kiéhezett forgalomnak.

Valamivel még délebbre tervezik a Galváni úti hidat. Itt 430 métert kell áthidalni — a Lágymányosinak kerek ötszázat —, a vázlatok között akad kábel-, beton- és acélhíd is, valamennyi variáció háromnyílású szerkezetet tételez fel.

Építését a szakemberek szerint 1993-ban el kellene kezdeni, hogy 1996-ra befejeződhessen ezen is a munka, másként újra utoléri a várost a forgalmat megbénító kapacitáshiány.

Ami közúti hídjaink históriájából

KIMARADT

Budapestnek vannak olyan hidjai is, amelyekről eddig különböző okokból nem esett szó, de amelyek néhány mondatnyi figyelmet mégis megérdemelnek. A főváros szükséghídjairól, vasúti hídjairól, s a csak egy Duna-ág bekötésére épített hídjairól lesz szó befejezésül, valóban röviden.

Mem számítva a várost elfoglaló szovjet katonai parancsnokság ponton- és cölöphídjait — utóbbiakat a mai Petőfi és Szabadság hidak roncsaira alapozva épí55