Buza Péter: Duna-hidak - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)

korabeli vadonatúj megoldás bravúros alkalmazása. A dolog lényege, hogy a mederpillérekre ráépített kon­zolok folyó közepe felé benyúló szerkezetére minden külön alátámasztás nélkül függesztenek be egy félszáz méteres önálló pályaelemet, egy úgynevezett Gerber- tartót. Ez a megoldás tette lehetővé, hogy a szerkezet köny- nyed eleganciáját ne kelljen megterhelni a biztonság követelményeinek érdekében. Meg kellett küzdeniük a tervezőknek egy másik, a Duna-partok eltérő magasságából adódó problémával is. A Ferenc körút ugyanis jó öt méterrel mélyebben fekszik, mint a budai part. Nem is sikerült először tökéle­tes megoldást találni. A lovas kocsik, stráfszekerek — ahogy az ugyanilyen problémákkal terhelt Horthy Mik­lós, azaz Petőfi hidat — ha lehetett, elkerülték ezt is a meredek pesti felhajtó miatt. 1945. január 16-án robbantották bele a Dunába a gyönyörű művet, de már 1946. augusztus 20-án — elsőként az újjáépülök között — ismét átadhatták a magyar hídépítők a forgalomnak. Felújítására azóta két ütemben — 1981—81-ben és 1985-ben — került sor. Először a pályát hozták rendbe, akkor bontották ki először a parti építményekben elhelyezett ellensúlytartó szekrényeket, amelyek hatszáz-hatszáz tonna ólommal tartják egyensúlyban a Dunába mélyen benyúló konzo­lok tömegét. Nyolcvan egynéhány év alatt bizony a függesztő elemek már erősen korrodálódtak, felülvizs­gálatuk és megerősítésük időszerű volt. Megtörtént ez is, de a mázolás csak félig. Alul friss zöld, felül kopott szürke szerkezetének látványával négy éven át keltette félig vedlett vas-szaurusz benyomását az akkor már Szabadság híd, s ez nem vált éppen a tervgazdálkodás dicsőségére. A felújítást végző mérnökök dicsőségére válik viszont, hogy nem kérdezték meg senkitől: felke- rüljön-e újra a helyére Magyarország történelmi címere, amely a Nagy Virgil tervezte gyönyörű kapuzatokat a kezdettől díszítette. Nem kérdezték, így megmaradhat­tak. Ahogy a turulok is, a magyar ősmondák szimboli­kus madarai, amelyeket 1946-ban akartak volna forra­dalmi lendületű újítók eltávolítani eredeti helyükről, a pillérek kapuzatának tetejéről. Pedig ezek a turulmadarak igencsak fontos kapasz­kodói majd száz éve a város feltűnési viszketegségben 38

Next

/
Thumbnails
Contents