Buza Péter: Duna-hidak - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)
ban tervük éppúgy elveszett a második világháborúban, mint maga a híd. A magas bizottság elsöprő többséggel Ernest Gouin francia mérnök terveire voksolt, nem utolsósorban annak tudatos mérlegelése alapján, hogy a tájba szinte belesimuló felsőpályás ívhíd szolid, s ezért esztétikus szerkezet, pont olyan, amilyen ide kívánkozik. A kivitelezési versenytárgyalást is Gouin cége, a Soci- été de Construction des Battignoles nyerte meg. 1872- ben megkezdődött az építés. A hídépítési lecke különösségét az adta, hogy olyan szerkezetet kellett tervezni, amely összeköti a már említett pesti és budai utakat, a szigethez is közelít, ugyanakkor merőleges mégis a Duna-ágak sodorvonalára. Ezért mintegy harminc fokos szögben meg kellett törni a pálya egyenesét a Margitszigetnél, ami — noha kényszermegoldás — szerencsésen fokozza a látvány esztétikumát, dicsérve az alkotó térformáló tehetségét. A hidaknál funkció és esztétikum örök paradoxona, hogy olyan „műtárgyat” kell építeni, amely nem nyomja tömegével környezetét, tehát karcsú és könnyed, semKét ága bújócskázik itt a Dunának 27
