Buza Péter: Duna-hidak - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)
nagyon meredek bejárást kínált, ahol az ökrös szekerek gyakran megcsúsztak. Majd minden szezonban előfordultak súlyos balesetek. A híd napszakonkénti megnyitása is kényes műveletnek számított, az átkelő bárkák sokszor elragadták a nyíló ív egy vagy több hajóját, s azután esetleg napokig nem működött a híd. Korai jégzajlás is elszakította olykor, máskor az árvíz vagy a szélvihar tett kárt a szerkezetben. Tudta azt már mindenki az 1800-as évek elején is, hogy csak az állandó híd segíthet ezeken a gondokon. Aggályaik is voltak persze, és nem is csekélyek. De a gondolat mégis teret nyert, s mire ránk köszöntöttek a magyar szellem reformkorként emlegetett aranyévei, az állandó híd eszméjét is erős pillérek támasztották már alá. Eldőlt a vita, amelynek részleteiről hamarosan szó esik majd. Mindenesetre, amikor 1832-ben a hajóhídra először kerültek magyar feliratok, s az azt ünneplő újdondász — ábrándos lírába öltöztetve vágyait — arról írt, de jó lenne „ha egy állandó vas vagy gránitkar nyúlna ki a két város közt a kicsapongó kedvű Duna felett, hogy így szakadatlanul egymásba ölelkezve két városunk lakóji is ölelhetnék egymást szünet nélkül”, nem csak bizonyos budai kisasszonyok szíve dobbant meg egyetértőleg e sorok olvastán, de bölcs férfiaké is, akik már évtizedek óta gondolkodtak azon, miként nyújthatna az „ifjú, szép Fest Corvin agg várának hű kezet”. Ez utóbbi kép már Széchenyi gróf rajza a jövőről, azé az álmodozóé, akinek álmai — a magyarság nagy szerencséjére — rendre valóra váltak. Épüljön híd! 1820 decemberében Stefi, a szívrabló korszakon éppen csak túljutott aranyifjú, a nyalka huszárkapitány és dúsgazdag magyar arisztokrata, gróf Széchenyi István a Bihar megyei Diószegnél állomásozott éppen, amikor futár hozta a hírt, hogy édesapja, Széchényi Ferenc meghalt. Haza kell utaznia. December 27-én vág neki az útnak, utazóhintója 29-én ér a pesti révhez. Dermesztő hideg van, hóvihar, csikorgós, kemény fagy. A hajóhi- dat már három hete szétszedték, de a jégzajlás miatt a hajók sem közlekednek. Széchenyi nem talál vállalko14
