Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

(Építésztársai voltak: Borosnyay Pál, Harmos Zoltán, Fecskés Tibor, Gilyén Jenő statikus tervező, Németh István belsőépítész.)

A fejépület „komoly, dórikus hangját” - Dávid szerint - a stadionhoz vezető dromosz lezárása indokolta. A „semmitől a semmihez” vezető, valóságos funkció nélküli felvonulási útvonal a stadionnak köszönhette a megszületését. Az akkoriak szerint a létesítmény jelentőségét emelendő „időszerűvé vált” a társművészetek bevonásával egyfajta Gesamtkunstwerk létrehozása. Pátzay Pálra bízták az átfogó koncepció, a „program” kidolgozását. O elvetette a lelátó karéjának bármilyen ábrázolással való gazdagítását, mert az megrontotta volna a monumentális hatást, ügy látta, hogy „a lelátó karéj roppant feszültségének összetartó nyomatéka az öltöző-torony”, amely így kijelöli a dromosz tengelyét. Elvetették egy domborműsorozat felállításának lehetőségét is - arra a gondolatra jutottak, hogy egyszerű mértani idomú kőtömbök sora közé, „ágas-bogas, sziluetthatású” fém - bronz és alumínium (a „magyar ezüst”) - szoborcsoportozatokat helyeznek el. TémájuAZ ÖLTÖZŐÉPÜLET KAPUZATA

39