Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

A MÁSODIK KERÜLET! POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉPÜLETE

tikus minthogy a két épület azonos alaprajzzal, méretekkel és szerkezettel (téglaépület) épült, különbség csak a homlokzat „modorában” érzékelhető. Ezért a Körner-féle megoldás sem felelhetett meg teljesen a szocialista realista építészet elvének, mert az nem merülhet ki a „kosztümözésben”. (Jobban sikerül majd neki - Ybl-díjat is kap érte - 1952-53-ban a II. kerületi Pártház - ma Polgármesteri Hivatal - Mechwart-ligeti épülete, a főhomlokzatot tagoló, a két szintet - piano nobile - átfogó oszloprenddel, a főpárkány felett a zászlókból és ötágú csillagból komponált, ma már nem látható trófeával.) Lakóépülete az összbenyomást tekintve inkább eklektikus hatású, mint klasszi- cizáló, de mégis „beszédes igazolása” az építési szellem megújhodásának a kötöttségek hozta „átöltöz- tetés” ellenére.

Budapest nemcsak a magyar proletariátus fellegvára, de a „világhírű magyar sport középpontja” is volt a korabeli terminológia szerint. „Ötéves tervünk nagy alkotása”, a népstadion tervezésének és kivitelezésének története a korszak minden jellegzetességét és tehertételét magán viselte. A mű 1948-ban (a forradalom centenáriumára) kezdett reális alakot ölteni Dávid Károly és munkatársai rajzasztalán. Folyamatos határidőcsúszások, rövid „tervszolgáltatási” előretartá37