Várnagy Zoltán: Közlekedés - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

A MAI GYORSVASÚTI JELLEGŰ SZERELVÉNY

Omnibusz, autóbusz

Párizsban 1662-ben, Pesten 1832-ben indult az első városi, kötött útvonalon járó társaskocsijárat. Kratoch- will János vendéglős kért és kapott engedélyt a várostól arra, hogy két kávéháza, a belvárosi (a mai Roosevelt téren álló) és a városligeti között rendszeres járatot tartson fenn. Angol mintájú omnibuszai ott vették föl az utast, ahol intett, s aki le akart szállni, csak szólt a kocsisnak, hogy álljon meg. Nemcsak a kávéházi vendégek, mások is éltek a lehetőséggel, s ez utanként hat krajcár nyereséget hozott Kratochwill Jánosnak. Próbálkozott is más járatok indításával, de a pesti bérkocsis céh erősebbnek bizonyult. 1832-ben a céh indította meg járatát a Király utcán a Belvárosból a Városligetbe. 1833-ban már Budán is járt omnibusz. A társaskocsi kirándulóhelyekre, szórakozóhelyekre vitte a polgárokat, s hamar népszerűvé vált. A kocsikat nagyobbak váltották fel, egyre több járat indult, az 1840-es évek közepétől már a városrészek között és a környékbeli falvakba is. A kocsik jóval változatosabbak voltak, mint ma kései utódaik, az autóbuszok: volt közöttük nyitott és zárt, egyszintes és emeletes - imperiálos - keresztvagy hosszú üléssel. Az omnibusz a lóvasút, később a villamos megjelenésével sem tűnt el a budapesti utcákról. Mindig voltak olyan útvonalak, amelyeken nem lett

27