Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

származású Filippo Scolari tulajdona volt. (Scolari egykor Széchy Demeter esztergomi érsek íródeákja volt. Innen a király „kiemelte”, és 1387-ben az udvarhoz került. Diplomata, hadvezér, majd Szörényi bán és temesi gróf lett. A „harci mesterségre” tanította Hunyadi Jánost. Ozorán templomot emelt, Lippán kórházat, Székesfehérváron kápolnát épített, ezek freskói a neves reneszánsz mester, Masolino da Fanicale művei voltak. Sajnos e freskók - és épületek - az elmúlt századok folyamán megsemmisültek.) Az épület 1698-tól Pest- Pilis megye székháza volt. 1806-ban az Eötvös család került tulajdonába. 1829-ig éltek itt, aztán - 1841-ig - a Dísz téri Batthyány-házban laktak. Eötvös József emlékét a róla elnevezett pesti téren a Huszár Adolf tervezte szobormű őrzi (1879).

Az Úri utca 18. és 20. számú épület egykor a Széchenyi család tulajdonában volt. 1939-ben a Miniszterelnökség hivatalai működtek falaik között.

Az Anna utca sarkán (Úri utca 13.) álló ház homlokzatát kecses címertartó domborműves oroszlánfigurák díszítik. Egykori falfestményének maradványait a Budapesti Történeti Múzeumban láthatjuk viszont.

A 6. számú házban született Szalay László történetíró (1813-64), Eötvös József gyermekkori barátja, aki 1831-32-ben Kölcsey mellett dolgozott, 1838-ban pedig már a Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - elődjének tagja volt. (Négykötetes összefoglaló művében Magyarország történetét dolgozta fel.)

Említést kell tennünk egy természettudományi jellegű érdekességről. A Várhegy belsejében, közelebbről a Dísz tér - Úri utca - Tárnok utca - Szent- háromság utca - Országház utca által határolt terület alatt terjedelmes mésztufa barlangrendszer húzódik. Az állandóan 16°C körüli hőmérsékletű, valójában hévizes barlangokban a cseppkőképződés ma is megfigyelhető. Állítólag közel nyolcvan ásott kút található bennük, amelyek évszázadokig biztosították a környék lakosságának ivóvíz64