Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Feljegyezte rosszallóan, hogy a 7. számú ház átépítése során a kőművesek török és héber feliratú faragott köveket találtak, de azokat - az írásjeleket befelé fordítva - befalazták, így valójában megsemmisítették.

A Dísz tér 8. szám alatti modern épület az egykori Marczibányi-palota helyén emelkedik. Az impozáns copf homlokzatú épületet 1910-ben lebontották, helyére négyemeletes szecessziós bérház került, amely azonban 1945-ben rommá lett.

Móra Ferenc emlékét hirdeti domborműves tábla (Kunvári Lilla, 1954) a Dísz tér 9. számú ház oldalhomlokzatán, mely az íróról elnevezett kis utcára tekint. (Móra egyetemi hallgató korában, 1897 után lakott itt, Péterffy Sándornál, az akkori Casino utca 2. szám alatt.)

1686 után a Dísz tér 9-es számú ház azé a Franczin Péter Pál nevű kéményseprő mesteré volt, aki a mai krisztinavárosi templom helyén állt úgynevezett Kéményseprő-kápolnát építette. A Casino utca pedig a már említett Marczibányi- palotához vezetett, amelyben 1841-től a Budavári Casino Egylet működött.

A Dísz tér 1 1. számú ház tulajdonosa 1688-tól Venerio Ceresola neves építőmester és városi szenátor volt.

Három kis dombormű díszíti a klasszicista stílusú 13. számú épületet. A domborművek témáját stílszerűen görög-római mondavilágból merítette az egykori tulajdonos: az emeleti ablakok felett Diana, a vadászat istennője, a Rómát alapító Romulus és Remus életéért könyörgő Rhea Silvia, valamint Paliasz Athéné, a költők, tudósok és filozófusok pártfogója látható. Valaha Salgáry Péter egykori polgármester özvegye és fia lakott itt. A ház még a XIX. században is a Salgáry családé. Jelenlegi kora klasszicista alakját az 1815-ös átépítés után kaphatta.

A 15. szám alatti egyemeletes barokk épületben (ma a Műemlékek Állami Gondnoksága működik benne) egykor az 1790-ben „magyar honfiúsí59