Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

tást” nyert francia ezredes, De la Motte des Aulnois „Antal” lakott. Valószínűleg katonai mérnök fia építtette a jelenlegi homlokzatot.

Budavár első, az Arany Egyszarvúhoz címzett patikáját Bösinger Ferenc alapította 1687-ben, a Dísz tér 1-2. számú telken álló házában, de még 1696 előtt átköltözött a szemben lévő épületbe. 1740-ben már a Tárnok utca 16., később a 18. szám alatt volt a patikája, ekkor Arany Sas néven. 1974-ben itt nyílt meg a patikamúzeum, maga a gyógyszertár a Dísz téren folytatta munkáját, az Arany Egyszarvú helyén, a 16. szám alatt, Arany Sas elnevezéssel. (Ez a 16. szám ma eklektikus bérház, egy XVIII. századi barokk épület helyén.)

(A patikamúzeum történetéhez tartozik, hogy a Tárnok utca 18. vagy 20. számú ház tulajdonosa a XVII. század fordulóján a hagyomány szerint Peter Strudel von Strudendorff osztrák festő és szobrász, a bécsi művészeti akadémia alapítója és első igazgatója volt. Feltehető - írja Vida Mária hogy a patikamúzeum belső tereinek festett díszítése - figurális jelenet és ornamentika - az ő kezétől származik.)

A Tárnok utca 17. számát viselte az 1895-ben lebontott evangélikus templom (lásd Bécsi kapu tér) helyére épített főparancsnoksági palota (1896), amelynek hátsó traktusa összeépült a honvédelmi minisztériummal (jelenleg romos állapotban van).

A tér közepén álló Honuéd-szobor (1893) Zala György historizáló-romantikus alkotása, a szabadságharc egy jelentős eseményének állít emléket: az 1849. május 21-i ostrom idején a várat az osztrákoktól visszafoglaló magyar honvédeket ünnepli. A központi alak, a győztes zászlótartó az ágyúcsövön tapos, mint Szent György a sárkányon. Az országot megszemélyesítő szárnyas nőalak, Hungária babérkoszorúval koronázza meg. A bronzöntést a brüsszeli Compagnie des Bronces állami öntőmúhely végezte, amely - és ez akár jelképesen is érthető - a szobrokat ágyúércből öntötte. A talapzaton lévő bronzkoszorút a magyar hölgyek adományozták hálájuk és tiszteletükjeiéül.

60