Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Hentzi emlékműve (Hans Gasser, 1852) személyesen parancsolta meg, hogy néhai tábor­noka tiszteletére emlékoszlopot állítsanak a budai Várnegyed legreprezentatívabb terére. A mű külső formájában a barokk Mária-oszlopokat idézte, ez­által szinte kultikus magasságba emelve az el­hunytakat: a tábornokon kívül Allnoch ezredest, valamint 418 társukat, akiknek nevét a talapzat oldalain sorolták fel. A központi baldachinos épít­mény alatt a haldokló katonát és a feje fölé babér- koszorút tartó angyalt Franz Bauer, a sarokpillé­rekre állított allegorikus alakokat, amelyek az oszt­rák katonai erényeket személyesítették meg (hit, éberség, a zászlóhoz való hűség stb.) Hans Gassner mintázta. A nemzeti öntudatot mélyen sértő emlékmű el­távolítását parlamenti viták, sajtópolémia, sőt tün­tetések előzték meg. Végül 1899 augusztusában az uralkodó, azzal az indokkal, hogy a reprezen­tatív térre Erzsébet királyné szobrának kell kerül­nie, hozzájárult az emlékoszlop áthelyezéséhez, s az - Hentzi és elesett katonái földi maradványai­val együtt - a hűvösvölgyi katonaiskolába került. 1918. november 1-jén az emlékművet teljesen szétszerelték, a szobrok árverésre, majd évtize­dekkel később közülük egyes darabok múzeum­45

Next

/
Thumbnails
Contents