Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Hentzi emlékműve (Hans Gasser, 1852)

személyesen parancsolta meg, hogy néhai tábornoka tiszteletére emlékoszlopot állítsanak a budai Várnegyed legreprezentatívabb terére. A mű külső formájában a barokk Mária-oszlopokat idézte, ezáltal szinte kultikus magasságba emelve az elhunytakat: a tábornokon kívül Allnoch ezredest, valamint 418 társukat, akiknek nevét a talapzat oldalain sorolták fel. A központi baldachinos építmény alatt a haldokló katonát és a feje fölé babér- koszorút tartó angyalt Franz Bauer, a sarokpillérekre állított allegorikus alakokat, amelyek az osztrák katonai erényeket személyesítették meg (hit, éberség, a zászlóhoz való hűség stb.) Hans Gassner mintázta.

A nemzeti öntudatot mélyen sértő emlékmű eltávolítását parlamenti viták, sajtópolémia, sőt tüntetések előzték meg. Végül 1899 augusztusában az uralkodó, azzal az indokkal, hogy a reprezentatív térre Erzsébet királyné szobrának kell kerülnie, hozzájárult az emlékoszlop áthelyezéséhez, s az - Hentzi és elesett katonái földi maradványaival együtt - a hűvösvölgyi katonaiskolába került. 1918. november 1-jén az emlékművet teljesen szétszerelték, a szobrok árverésre, majd évtizedekkel később közülük egyes darabok múzeum45