Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
Negyedik séta HUNYADI JÁNOS ÓT - SZENT GYÖRGY TÉR, PALOTAEGYÓTTES - TÓTH ÁRPÁD (BÁSTYA) SÉTÁNY - KAPISZTRÁN TÉR A Várhegy keleti lejtőjén a Vízivárosból felfelé vezet a Hunyadi János út, melynek a Halászbástya alatti kanyarulatában áll a névadó törökverő hős szobra, Tóth István alkotása (1903). Hunyadi nándorfehérvári diadala emlékére szólal meg 111. Callixtus pápa rendeletére minden délben a harang! Felérkezve a Dísz térre, bal felől hatalmas, romos épület, az egykori honvédelmi minisztérium és honvéd főparancsnokság részben eltakarja a palotaegyüttes látványát, alig emelkedik ki mögüle a kupola. Induljunk mégis arra, a Színház utcán keresztül! A kis park helyén valaha egyszerű klasszicista épület állt, amely a mellette álló volt karmelita kolostorhoz tartozott. A XIX. század végén a királyi mérnökkari igazgatóság, később a tábori püspökség székhelye. Világháborús sérülései miatt 1951- ben lebontották. Mellette a volt karmelita kolostor és a Várszínház. A középkorban a színház helyén a ferencesek Szent János-temploma állt. Itt temették el 1301-ben III. Endrét, 1309-ben János kalocsai érseket, majd Temesvári Pelbárt ferences hitszónokot, prédikációgyűjtemények, zsoltármagyarázatok neves íróját (ti504). A török időkben ez a templom sem kerülhette el sorsát: a kolostor a budai pasa palotájául szolgált, s ez lévén temploma, Pasa-dzsámi néven emlegették. 1686-ban, Buda visszafoglalásakor romba dőlt. A karmeliták kezdték újjáépíteni, fel is szentelték. Freskóit Falconer György festette, a szószék Bebó Károly munkája volt. Amikor II. József 1784-ben feloszlatta a rendet, és a Helytartótanácsot, az udvari kamarát, a hétszemélyes táblát és több más hivatalt Budára 40
