Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

helyezett át (Bécsből), egyúttal megparancsolta, hogy a templomból színház, a kolostor refektó- riumából pedig - a hivatalnokok szórakoztatására - kaszinó legyen. Kempelen Farkas, a sakkautomatájáról nevezetes ezermester és polihisztor, valamint Hikisch Kristóf építőmester végezte az átalakítást. 1787. október 17-én megnyílt a német nyelvű színház és vele szemben Tuschl Sebestyén kávéháza. A korábbi főoltár helyére került a színpad, a kolostorcellákból öltözők lettek, a kriptából pedig a süllyesztő, miután az itt eltemetett halottakat a közeli temetőbe vitték át. Az orgona a vízivárosi Szent Anna-templomé lett, a harangokból pedig ágyút öntöttek.

1790 októberében itt hangzott el hivatásos művészektől az első magyar nyelvű színielőadás. Kelemen László és társulata bemutatta Simay Kristóf Igazházi, egy kegyes jó atya című darabját. (A Rév- Komáromban született Simay piarista tanár volt, Batsányi, Kazinczy köréhez tartozott. Első színdarabját 1777-ben adták elő kecskeméti növendékei. A legnépszerűbbet, a Házi orvosság című „vigságos és mulatságos” darabot huszonhétszer játszották hivatásos társulatok.)

1800. március 8-án József nádor tiszteletére bemutatták Haydn Teremtés című oratóriumát, méghozzá a szerző, „a muzsika doktora” jelenlétében. Két hónappal később Beethovent is meghallgathatta az úri közönség, ő Alexandra Pavlovna, József nádor első felesége születésnapja alkalmából rendezett nyilvános ünnepségekre kapott meghívást. Clgyanezen az estén huszonhat pásztornak öltözött leány adta elő Schedius Lajos egyetemi tanár, esztétikaprofesszor ez alkalomra szerzett „örömverseit”.

1833 és 1837 között itt játszott a legjelentősebb magyar vándortársulat. A Kassáról érkezett színészek a későbbi Nemzeti Színház alapító tagjai lettek. Fellépett itt Kántorné, Lendvay, Lendvayné Hivatal Anikó, Egressy Gábor, Megyeri Károly, Szentpéteri Zsigmond. 1833 nyarán Bocskay Ist41