Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

az erdélyi reminiszcenciák és a magyaros díszítő motívumok, de a legmodernebb építészeti megoldások — a vasbeton szerkezet — alkalmazása is.

Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület kis-svábhegyi „lakótelepének" villái (az 1910-es években épülnek) kalotaszegi ornamentikával ékesek - mindegyik ház egyedi megoldást mutat —, és az erdélyies tetőkiképzést is tovább folytatja. Az úgynevezett fasori (az utca Vilma királynő, majd Gorkij után jelenleg a Városligeti fasor nevet viseli) református templom szerencsésen ötvözi a kettős indíttatású gondolkodást, illetve annak összehangolására irányuló törekvését: ez az első vasbeton kupolás templom Magyarországon, kapuján pedig színes Zsolnay-csempék díszlenek. A belső térben, az ablakokon, a padokon a díszítőelemek egyértelműen népi, magyaros eredetre utalnak: a csillárokon például régi magyar lószerszámok (!) motívumai jelennek meg. A magyaros formanyelv alkalmazása - s ebben Lechner Ödön szellemiségének követője - mindig is szívügye. A Rákóczi gimnázium 1925-ben megépült templomának belső tere a Rákóczi-színeket - piros, kék, arany - villantja fel. A megrendelők kifejezett kérésére ez esetben ragaszkodnia kellett historizáló hangulati elemek alkalmazásához. A román kori kapuzatokat idéző bejáratot tulipános motívumsor övezi. Tervei szerint épült a népies ornamentikával díszített kőbányai lengyel templom (1927), a rákosszentmihályi kultúrház, valamint a bizáncias jellegű, keleti ortodox templom a Vágóhíd utcában.

Legnagyobb sikerét a győr-gyárvárosi templommal aratta. 1930-ban a Kisfaludy Társaság Greguss-díjjal tüntette ki. Az üvegablaktervek (Sztehló Lili munkái) már korábban, az 1928-as monzai világkiállításon Grand Prix-t nyertek. A bazaltkő borítású építmény homlokzata a kapcsolódó árkádsorral itáliai középkori templomokat idéz, belsejének szerkezetét vasbeton ívek tagolják. Bierbauer Virgil szerint Árkay „az egyházi építkezés terén elsőnek szakított az utánzás hazai megszokásával".

Rendkívül jelentősek a budapesti városháza és városközpont kialakítására vonatkozó, 1917-ben készült rendezési tervei: legszimpatikusabb, máig aktuális vonásuk a sok zöldterület igénye. A Madách sugárút indításának díjnyertes pályaterve (1930) kelet-nyugati irányban „kinyitotta" volna a Belvárost - még a kapuzat is csak részben, Árkay halála (1932) után valósulhatott meg.

75