Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

■ Hemzlmann Imre. a Képzőművé&zeti Tánulat igazgató válaiztmányának elnöke

Szépirodalmi és általános irodalmi kritikával is foglalkozott, írta és szerkesztette a Vierteljahre&óclírifit von und für Ungarn című folyóiratot, illetve - Toldy Ferenccel és Erdélyi Jánossal — kiadta az Erdélyi szerkesztette Magyar Szépirodalmi Szemlét.

1862-ben Kubinyi Ferenc és Ipolyi Arnold társaságában konstantinápolyi utazást tesz: a szultán udvarában felfedezik a Magyarországról elhurcolt Corvinák maradványait. Eredményes ásatásokat vezetett Székesfehérváron, Kalocsán, a visegrádi fellegvárnál. Mindez mégsem volt elegendő arra, hogy 1865- ben elnyerje a nemzeti múzeumi igazgatói és képtár-őri (muzeológusi) állást, hiába ajánlotta fel pályázatában a gyűjtemények szakszerű leltározását, „lajstromozását", rendezését...

1872-ben, mikor a hazai műemlékvédelem önálló intézményi keretek között kezdhetett tevékenykedni, ennek, majd 1882-ben a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója lett.

Alapvető jelentőségűek összefoglaló építészettörténeti munkái: Magyar- onzdg ókereóztyén. román é& átmenetkorú építéizeti emlékei (1876), valamint Magyaronzág cóúcóivei &tylü műemlékei (1880). Nevéhez fűződik a magyarországi műemlék-kataszter felállítása (az adatokat széleskörű társadalmi munkára támaszkodva gyűjtötte össze); valamint a műemléki törvény javaslatának 1879-es parlamenti előterjesztése is.