Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

Döbrentei „dűlőkeresztelője 1847. június 19-én a Tündérhegyen különös összejövetelen vehették részt azok a polgárok, akik fontosnak tartották, hogy Buda szabad királyi város tanácsá­nak legutóbbi intézkedéséről első kézből tudomást szerezzenek. A tanács Döbrentei Gábor, „a magyar tudós társaság - a Tudományos Akadémia - rendes tagja jegyzetei alapján a budai hegyvidéknek történelmi nevezetességű pontjait új nevekkel látta el, melyek a nemzet dicső múltjára emlékeztessék a kirándulókat" — írja Eperjessy István Zugtiget című könyvecs­kéjében (1905). A korábbi német elnevezéseket - például Auwinkel, Saukopf, Himmel - magyarral váltotta fel. Ezeket (Zugliget, Disznófő, Tündérhegy) és társaikat 1847. június 19-én „a hegy ormán”, a Vadászmajorban ünnepélyes körülmények között felolvasták, a felolvasást díszebéd és számtalan lelkes szónoklat követte. Ez volt a dülőkeresztelő. Egy buzgó hazafi, bizonyos Koics Pál h. ügyvéd azon nap (1847. június 12.) tiszteletére, melyen az új elnevezéseket Buda város tanácsa határozatba fog­lalta, a Kútvölgyben álló Béla király kútjára emléktáblát állíttatott. A „dűlő- keresztelőre" az egykori Vadászmajor helyén álló általános iskola (XII., Zug­ligeti út 113.) falán 1998 óta szöveges tábla emlékeztet. A budai hegyek, dűlök, kutak új nevével Döbrentei részben valóságos tör­ténelmi eseményekre utalt; néhányat szájhagyomány felélesztése nyomán, másokat saját ötletei felhasználásával szerkesztett. Nem ritkán - kissé ro­mantikus magyarítással — teljesen új szavakat is alkotott. Ekkor kapta nevét a Svábhegy a török kézen lévő Buda 1868. évi ostroma­kor itt táborozó sváb csapatokról, a Petneházy-rét a császár hős ezredeséről, aki a vár északi falánál elsőként tört be a felmentő seregekkel, s ahogy az egy­korú forrásokban olvasható, „oroszlányként" harcolt. Történelmi eseményekre utal a Kurucles, Törökvész dűlőnév, a Hunya­diak emlékét is több újonnan elkeresztelt tájrészlet őrzi napjainkig válto­zatlanul. Ilyen például a Mátyáshegy, a Hunyad(i) orom vagy a Vérhalom - a hagyomány szerint a hitszegő V. László király parancsára lefejeztetett Hunyadi László tetemét innen vitte eltemetni Gyulafehérvárra Szilágyi Mihály. (Más források úgy tudják, a Zsigmond király idejében hűtlenség vádjával kivégeztetett Hédervári Kont István nádor - „Kont, a kemény vitéz”, ^2

Next

/
Thumbnails
Contents