Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

Henszlmann tulajdonképpen orvosdoktor volt, Pesten és Bécsben, valamint Itáliában tanult, Padovában szerzett diplomát, mégis a hazai műemlékvédelem megalapítóját tisztelhetjük benne. A régészet iránti érdeklődését Fejérváry Gábor eperjesi ügyvéd antik gyűjteménye keltette fel. Pulszky Ferenc, Henszlmann kortársa és tanulótársa az eperjesi kollégiumban, a „benső barát" (akinek egyébként Fejérváry a nagybátyja volt), a Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója úgy emlékezik, hogy a kollégiumban Greguss tanáron kívül senki sem beszélt magyarul, sőt, Henszlmann is itt sajátította el a nyelvet, melyen később oly sokat és sokfélét publikált.

Néhány évvel diplomája megszerzés után a Párhuzam az ó- éi újkori művéizeti nézetek éi neveléiek közt, különöi tekintettel a művéizi fejlődéire Magyarcnzágon című munkája szerezte meg számára igen fiatalon - 1841-ben, huszonnyolc éves korában — az akadémiai levelező tagságot. Legalább ilyen jelentőségű volt az 1846-ban kiadott Kaaa váróidnak ó-német itylü templomairól írt tanulmánya, melyben voltaképp „felfedezte" a „csúcsíves stylt", azaz a gótikát. A „csúcsíves styl 1846-ban még átalán elég kevéssé volt ismeretes, és kivált alakzatát teljesen még nem értették" — írja a „M. Nemzeti Museumnál megürült Igazgató Őrségért" 1865-ben benyújtott - és elutasított — folyamodványában. Munkásságának döntő részét képezi fontos hazai műemlékek (Kassa, Zsámbék, Pannonhalma, a budaszentlőrinci pálos kolostor stb.) felmérése és összehasonlító elemzése, s ezekből bizonyos, főleg az építészeti arányokra vonatkozó következtetések levonása. Önéletrajzában ezt

írja:...a modern építkezések fő hibája azon arányok eltévesztése, melyeket

a régi épületekben csodálunk".

1848-ban Esterházy Pál miniszter és Pulszky Ferenc államtitkár mellett Szon- tágh Pállal fogalmazói, sajtótitkári feladatokat lát el Bécsben — ezért később nyolc hónapi börtönt szenved. Londoni és párizsi emigrációs évek után 1860- ban tér vissza Magyarországra. Külföldi útjai során szép kép- és grafikai gyűjteményre tett szert (ezt később a Kassai Múzeumnak adományozta), „...a művészethez való nagy hajlamomért kezeskedik saját gyűjteményem, melynek számát nem éppen fényes vagyonom daczára nevezetes kiterjedésben bírtam létrehozni" - írta. Szerencsés kézzel vásárolt Dürer-rajzokat, s - egyes források szerint — a kiváló reneszánsz mester magyarországi származására való tekintettel tiszteletére Pesten utca elnevezését indítványozta.

40