Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

■ Cóema Károly: A Vitkovics-féle ház

Fáy tekintélyét, megállapításainak súlyát majd Széchenyi támasztja alá: „a honi reform teendőire az első eszmét, akaratot, önelszánást Fáy meséi ébresztették fel bennem" - mondja Pest megye közgyűlésén 1838-ban.

Ekkorra Fáy - Széchenyi Hiteljén növelve gondolatait - megírja a Bélteky-ház című művét (1832), mely az irodalomtörténészektől „az első magyar társadalmi regény" megtisztelő címet érdemelte ki, s melyet írója Ferenczy Istvánnak („hazám lelkes művészének, barátomnak”) ajánl. Ferenczy, „a Művész” megmintázza Fáy mellszobrát, mely Jánosdeák Andrásné ajándékaként ma a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Foton egymás mellett vesz szőlőbirtokot Fáy, Ferenczy és Vörösmarty. Egy emléktáblán megörökíttetnek a Fáy présháza építésénél jelen levő barátok, ismerősök: Barabás Miklós, Czuczor Gergely, Bajza József, Pólya József, Szontágh Gusztáv, Bugát Pál, akik „vidám enyh óráik között követ rakának”. Ferenczy 1837. május 30-i dátumot farag a táblára.

Itt születik a Fóti dal, Vörösmarty költeménye 1842. október 5-én. Az eseményt Szemlér Mihály kőrajza örökíti meg, évtizedekkel később (1872).

32